kesport.hu

Wittmann Krisztián kedvenc fotói

Wittmann Krisztiánt, a KTE-Duna Aszfalt csapatkapitányát kértük arra, hogy gyűjtse össze kedvenc fotóit, és meséljen is róluk.

„Fehérváron kezdtem el kosárlabdázni az Albacomp színeiben. 1994-ben, 9 évesen lettem először igazolt játékos, és itt jártam végig az utánpótlás-ranglétrát. Nagyon sokat köszönhetek az ottani edzőimnek, ott tanultam meg a kosárlabda alapjait, és ott döntöttem el, hogy profi kosaras akarok lenni. Junior és ifi csapatainkkal rendre bajnokok lettünk, ezért is ápolok nagyon jó emlékeket erről az időszakról. Ezen a képen kadett bajnokcsapatunk látható. 14 éves kori önmagamat szinte alig ismertem fel, olyan régen volt már” mondta a képen 12-es mezben látható Wittmann Krisztián.

„A Fehérvári időszak után Ivkovics Sztojan hívására igent mondtam, és Pécsre igazoltam. Nyugodtan mondhatjuk, hogy itt vált belőlem NB1-es játékos. Pályafutásom elején járva fiatalon egy nagyon jó társaságba kerültem. A képen látható Kovács Péter, válogatott csapattársam, aki azóta megfordult Kecskeméten is. Legjobb barátommal, Dénes Gáborral is itt ismerkedtem meg, akivel a hírös városban is játszottam együtt. 2009-ben, utolsó pécsi évem során a bajnokságban második helyezést értünk el, míg a Magyar Kupát Szombathelyen, a Falco ellen nyertük meg. Ez volt profi karrierem első aranyérme, ezért ezt sohasem fogom elfelejteni.”

„2009-ben három csapattársammal és Ivkovics Sztojannal együtt Kecskemétre kerültem. Sokan kérdezték, hogy miért pont Kecskemét. Utólag bizton állíthatom, hogy már első kecskeméti korszakom során második otthonommá vált a város. 2012-ben különböző okok miatt a B-csoportban kellett indulnia a csapatnak. Veretlenül sikerült visszajutnunk az NB1/A-ba, ezt ünnepeltük ezen a képen. Megnyertük a nem első osztályú csapatok számára kiírt Hepp-kupát is. Azért jelent ez számomra sokat, mert egyike vagyok annak a pár magyar játékosnak, aki első- és másodosztályú bajnokságot, valamint Magyar Kupát és Hepp-kupát is nyert.”

„A következő kedvenc képem szintén az első kecskeméti korszakomban készült. Kemal Karahodzic látható a bal szélen, aki azóta is Kecskeméten játszik, valamint középen Rastko Dramicanin, aki szintén jelenlegi csapattársam. Sok év telt el azóta, ezért jó emlék a kép”

„2014-ben Szolnokra szerződtem. Ki akartam magam próbálni a nemzetközi porondon. Játszhattam az Adria-ligában, az Eurocupban és a Bajnokok Ligájában is. Mindig úgy emlékezem vissza erre az időszakra, hogy ez volt nekem a külföldi karrier. Azért kedvencem ez a kép, mert az egyik Eurocup meccsen számomra történelmi pillanat volt, hogy fejpántban léptem pályára. Azelőtt sose hordtam csuklószorítót vagy fejpántot, de azon a meccsen egy homloksérülés miatt kényszerültem erre a megoldásra.

„A válogatott számomra mindig is fontos volt és nagyon büszke vagyok a válogatott-pályafutásomra. Nagyon örülök, hogy utolsó aktív válogatott évemben sikerült az Európa-bajnokságon való szerepést kiharcolni, ami történelmi tett volt. Ódákat lehetne zengeni az Eb-ről, életem egyik legnagyobb élménye volt. Külön öröm volt számomra, hogy a családom is kiutazott Romániába és együtt lehettem velük az Európa-bajnokság ideje alatt is.”

 

„Az Európa-bajnokság után még egy tétmérkőzésem volt nemzeti színekben, és idén vonultam vissza 19 év és 92 mérkőzés után a válogatottól. Álmaimban sem gondoltam volna valaha, hogy ennyi mérkőzésen léphetek pályára magyar színekben. Számomra a válogatott mindig is megtiszteltetés lesz, ezért a mai napig részt veszek az edzéseken, segítve a fiatalokat és a csapatot. Utolsó válogatott mérkőzésem után készült ez kép, amin már a kislányom is látott kosárlabdázni.”

„A kosárlabdának köszönhetően találkoztam feleségemmel, Eszterrel. Baján játszottunk a Kecskeméttel NB1/B-csoportos mérkőzést, amelyre kilátogatott Eszter is. Szerelem volt első látásra. Utána többször találkoztunk, eleinte Kecskemét és Baja között félúton, Soltvadkerten. 2015. június 20-án volt az esküvőnk Baján.”

„Életem legszebb napja volt, mikor 2016. november 8-án Szolnokon megszületett kislányunk, Zorka.”

„Nagyon szeretem Kecskemétet, és örülök, hogy visszatérhettem. Összes eddigi állomáshelyem közül itt éreztem és érzem a legjobban magam. Szeretem az embereket, a szurkolókat, a csapatot, és feleségemmel itt szeretnénk a későbbiekben is letelepedni. Innen tervezek visszavonulni majd a jövőben.”

Az összeállítást Vizi Zalán készítette.

Jelentkezz be először, hogy hozzászólhass! Bejelentkezés