kesport.hu

Múltidéző: Koncz Zsolt 30 évesen léphette át az NBI kapuját

2018 jubileumi év a kecskeméti labdarúgás szempontjából, hiszen a KTE 10 éve nyerte meg az NBII-t. A tavaszi szezonban a főszereplőkkel tekintünk vissza a tavaszi hadjáratra, mely során zsinórban 14 megnyert meccset követően harcolta ki a feljutást a klub, melyre 97 évet kellett várni. 

Koncz Zsolttal készített interjút a KLC honlapja, aki az első, Bőcs elleni siker alkalmával góllal debütált lilában, miután télen Orosházáról Kecskemétre igazolt.

A makói vereség alapvetően mindenkit sokkolt a szezonnyitón, ezután készültetek a Bőcs elleni meccsre, ami neked a debütálás is volt. Hogyan emlékszel vissza a meccsre, illetve az azt megelőző napokra?

Mindenképpen ki akartuk javítani hazai pályán az első meccs sokkját, elindulni azon az úton, ami a bajnokság megnyerése felé vezethet. Úgy készültünk, hogy csak a három pont megszerzése lehet a cél. A meccset végig irányítottuk, abból a szempontból volt nehéz, hogy nagy volt a tét. Csak a győzelem volt elfogadható, mi pedig egy olyan csapattal taláékoztunk, melynek csak az volt a célja, hogy a mi életünket megnehezítse. Összességében úgy emlékszem, hogy magabiztos siker volt.

Ellőtte kerültél Kecskemétre, új igazolás voltál. Miként csöppentél bele a kecskeméti futballba?

Magam szempontjából életem egyik legnehezebb felkészülése volt. Gyakorlatilag amatőr játékosként kerültem egy profi klubhoz, úgyhogy meg kellett küzdenem az elemekkel, hogy utolérjem magam erőben. Maga a körítés egyértelmű volt, az öltözőben végig egy cél lebegett a szemünk előtt, a bajnoki cím. Ennek volt alárendelve minden. Az első perctől azt éreztem, hogy egy nagyon jó és céltudatos társaságba kerültem. Tele voltunk nyerő típusú játékosokkal, ez nagyban befolyásolta szerintem az egész félév kimenetelét. Az első meccstől függetlenül nem lehetett kérdéses, hogy ez a csapat alkalmas az NBI kiharcolására.

Akárkivel volt szerencsém beszélni az akkori csapatból, mindenki azt emelte ki nekem a siker egy fontos elemeként, hogy a pályán kívül is nagy volt köztetek az összhang. Valóban ennyire sokat számított ez?

Jó karakterek voltak a csapatban, a pályáról már ismertük egymást, a külföldiek is egyből nyitottak voltak mindenki felé, nekik is a végcél lebegett a szemük előtt. Fogalmazhatok úgy, hogy egy olyan társaság alakult ki, mely sikerre éhes. Nem voltak nagy sztárok, egy munkás, munkára nyitott brigád volt, amihez az edzőnk és a pályaedzőnk személye egy jó alapot adott, hiszen ők is ebben hittek. Ezért is mondtam, hogy életem legnehezebb alapozásán voltam túl, de mindenki tudta a feladatát. Kulcspont volt, hogy edzések után is le tudtunk ülni beszélgetni a célokról, rendben voltak a körülmények, ennek is köszönhető, hogy ez a siker létrejött. Mindenki szerényen, de kőkeményen tette a dolgát.

koncz

Az akkori félév és siker neked mit jelent, ha ma tekintesz vissza rá?

Nekem abból a szempontból a legemlékezetesebb időszakom, hogy 30 évesen kerültem egy olyan lehetőség kapujába, hogy lehetek még NBI-es játékos. A pályafutásom során volt rá korábban többször is esélyem, de nem sikerült. Úgyhogy ezért, az eredményesség és a társaság szempontjából is kedves emlék. Lekopogom, szerencsére sok jó társaságban futballozhattam, de ez a kecskeméti ott van a topban nálam.

Kikkel tartod a kapcsolatot?

A jó viszony mindenkivel megmaradt szerintem, attól függetlenül, hogy esetleg valakivel azóta se találkoztam. Senkivel sem váltunk el rossz szájízzel. Többekkel találkoztam utána az évek során meccseken, velük akkor a baráti viszony azonnal megvolt. Akikkel jobban megmaradt a kapcsolat, de az évek alatt azért kicsit távolodott, az az idősebb korosztályba tartozó magyar mag. Gondolok itt Némedi Norbira, Csordás Csabira, Montvai Tibire, Nagy Zsoltira, Tóth Zolival és Farkas Pistivel még utána is évekig együtt fociztunk, Gyagya Attila a kislányom keresztapja lett. Úgyhogy 80 százalékban megmaradt a kapcsolat, nem mondom, hogy minden nap keressük egymást, ami persze biztosan jó lenne, de ha találkozunk, akkor az olyan, mintha most történt volna meg, vagy továbbra is egy öltözőben lennénk.

Van-e olyan momentum, amit kiemelnél?

Nincs, nekem az egész félév, ahogy lezajlott, ahogy történt egy nagy élmény. Sok poén, viccelődés, egészséges nézeteltérés jellemezte azt az időszakot. Az eredmény bizonyítja, hogy kell a jó hangulat, kellenek néha nehézségek is, amikkel viszont ha megbirkózik az ember, akkor sikeres lehet.

40 évesen is aktív vagy, most a KHTK játékos-edzőjeként vállalsz szerepet a labdarúgásban. Örök szerelem marad a foci?

Még mindig a futball tölti ki az életem, az is marad, ez egy életérzés számomra. Jelen pillanatban még játszom, de már „nem szeretnék”. A félegyházi labdarúgásban is úgy érzem, hogy sokszor jobb lenne, ha kintről tudnék segíteni. Nem vagyok már azért abban az erőállapotban, illetve nem tudom bizonyos helyzetekben már azokat az instrukciókat adni, amiket kívülről tud az ember. Jelen pillanatban még elvárják, hogy pályára lépjek, így marad a kettős szerep egyelőre. Azt én magamon tapasztalom, hogyha edző szeretnék lenni, akkor fejlődnöm kellene, viszont van egy nagyon jó munkahelyem, amiben most előbb látom a fejlődésem lehetőségét, mint a futballban. Megyei szinten azért meg van kötve az ember keze, ez már csak a „szórakozásról” szól, de itt is meg lehet találni a pozitívumokat, szerencsére ehhez Kiskunfélegyházán egy jó alapanyag, jó társaság adott. Emellett van még a kispálya, ami télen tölti ki az életem. Magam részéről az a filozófiám, hogy aki valaha focizott, az egészen addig csinálni akarja, amíg fel tudja venni a cipőt és ki tud futni a pályára.

 

Kecskeméti TE – Bőcs 4-0 (4-0)

NB II. keleti csoport, 17. forduló, Széktói Stadion, 800 néző

KTE: Nagy – Koszó, Debreceni, Gyagya, Farkas – Némedi (Csordás 59.), Lungu, Koncz (Ábel 72.) – Weisz, Montvai (Kormos 67.), Yanncik.

Vezetőedző: Tomiszlav Szivics

Bőcs: Erdélyi – Menyhért, Mező (Török 35.), Molnár, Pop (Vass 51.), Kóka, Jeremiás, Irhás, Szakszon, Gaál (Zsarnai 69.), Urbin.

Vezetőedző: Tóth László

Gól: Montvai (8., 21.), Yannick (34.), Koncz (40.)

Jelentkezz be először, hogy hozzászólhass! Bejelentkezés