kesport.hu

Galéria: Apró Ferenc élete és kedvenc fotói

Kecskeméti kötődésű sportszemélyek kedvenc fotóit és a róluk mesélt történeteit idéző rovatunk következő alanya, Apró Ferenc, a KTE-Piroska Szörp szakmai igazgatója, és a kecskeméti utánpótlás kézilabdázás emblematikus személyisége. 

1. 1975-ben láttam meg a napvilágot. Nem voltam könnyű szülés, édesanyám meg is szenvedett velem, hiszen közel 5 kg-os súlyommal óriásbébinek számítottam. Pont emiatt az erős alkatom miatt az első élményem a sporttal Lajosmizsén a birkózás volt. Később az általános iskola sporttagozatába kerültem, a birkózást abbahagytam és a labdarúgás lett az elsődleges tevékenység az életemben, de a kézilabdával is ekkor ismerkedtem meg. Alsó tagozatos koromban atletizáltam is, háromtusában és négy-tusában is nyertem megyei bajnokságot. 

2. Egy testvérem van, Apró Georgina, azaz Ginus. Nagyon jó kapcsolatot ápolunk, és már gyerekkorunkban is szuper testvérek voltunk. Húgom 3 évvel utánam született, és 1998 óta a fővárosban dolgozik, jelenleg az MTVA ügyvezető igazgatója. Már kiskoromban látszódott, hogy nem csak Ginust, de a motorokat is nagyon imádom. Régebben volt egy Harley Davidsonom, amivel imádtam szelni az utakat, de sajnos már egy ideje nincs motorom. 

3. Igazolt sportoló először a KSC egyesületében lettem mint labdarúgó, melynek első csapatfotója látható ezen a képen. Jobbról a második vagyok én, mellettem a sorban fellelhető még Holló Tibor, a Hollógasztró Kft. tulajdonosa, valamint Kislőrincz Gyuri, aki jelenleg Tiszakécskén dolgozik. Mindeközben szintén igazolt sportoló voltam a sakk sportágában, melyben városi és megyei érmeket nyertem. 

4. A kézilabdában a komoly kezdet 1985-ben jött el, amikor igazolt sportolója voltam a KSC-nek. Nagyon megszerettem ezt a sportágat, és egy évvel később, hatodikos koromban felkerültem az idősebb korosztályú csapatba, mellyel diákolimpia országos negyedik helyezést értünk el. Edzőnk Móra Ferenc volt, akit nevelőedzőmnek tekintek. Rengeteget egyengette karrierem beindulását, és ő segítségével kerültem Lajosmizséről az általános iskola után a Vörösmarty Mihály Gimnáziumba Budapestre, és a Ferencvárosban folytathattam a kézilabdázást. A képen látható fradis csapatfotónkhoz (Apró Ferenc az alsó sorban balról a harmadik – a szerk.) rengeteg emlék köt. Többek között eszembe jut erről a korszakról Győrfi János, aki ekkori az edzőm volt. A mai napig nagyon büszke vagyok, hogy ő lehetett a trénerem, hiszen nagyon nagyra tartom és rengeteget köszönhetek neki, hogy idáig jutottam ebben a sportágban. Középiskolás éveimet is egy sporttagozatos osztályban töltöttem. Iskolatársaim voltak többek között Egerszegi Krisztina, ötszörös olimpiai bajnok úszó, Mohamed Aida, Európa-bajnok tőrvívó, és Béres Alexandra fitneszedző. A képen a ferencvárosi csapatfotónk látható, melyen az alsó sorban balról a harmadik vagyok. 

5. A gimnázium befejeztével nem sikerült a felvételim a jogi egyetemre, így kimaradt egy év, melyet kihasználva szereztem egy üzletvezetői papírt. Horton kézilabdáztam profi szinten az NB I-ben, illetve mellette Lajosmizsén fociztam a megyei bajnokságban, és 43 góllal segítettem hozzá csapatomat az ezüstéremhez. A következő évben testnevelő-tanári szakra jelentkeztem a Testnevelési Főiskolára, és nagyon szerettem az egyetemi éveimet. A második év után lehetett szakosodni, és természetesen a kézilabda mellett voksoltam, így szereztem edzői papírt. Ökrös Csabának köszönhetek sok mindent az egyetemi időszakomból, hiszen ő volt az az edzőm, aki e pálya felé rugdosott és sokat biztatott. 2000-ben végeztem a TF-en, de az évek során pár tantárggyal, mint az úszás vagy a szertorna, eléggé megszenvedtem. A képen mellettem főiskolás éveimet végigkísérő Hajdú Tamás látható, aki manapság a férfi strandkézilabda válogatott edzője.

6. 20 évvel ezelőtt, 1999-ben a magyar egyetemi és főiskolai válogatottal kijutottunk a világbajnokságra, melyet Jugoszláviában, Újvidéken rendeztek. Adorján Gábor volt a szövetségi kapitányunk, Ökrös Csaba az edzőnk, és a kimagasló második helyet értük el. Nagyon érdekes történet bújik meg e mögött az ezüstérem mögött, hiszen a VB-t megelőzően még tartalék voltam. Az utazás előtt azonban lemondta a válogatottságot az egyik kerettag, így az utolsó pillanatban berendeltek a csapatba. A csoportmérkőzéseken nem is jutottam sok szerephez, de az elődöntőben megsérült a kezdő balszélsőnk, így megkaptam az esélyt a pályán. A döntőben Jugoszlávia ellen már én voltam a kezdő balszélső, ráadásul az első félidőben 4 gólt is szereztem, méghozzá abba a jugoszláv kapuba, amit az a Sterbik Árpád védett, aki most a Telekom Veszprém játékosa. Az első játékrész végén viszont egy szabálytalanságom miatt kiállítottak a játékvezetők, és nem volt kellemes érzés kiülni a lelátóra 6000 jugoszláv hazai szurkoló közé. Ez a jelent látható a képen, szerencsére édesapám ott volt a helyszínen és mellette végig tudtam nézni a mérkőzést. 

 

7. (a,b) 2001-ben volt kézilabdás karrierem legkimagaslóbb eredménye. Két évvel az ominózus második helyezésünket követően a portugáliai főiskolás világbajnokságon sikerült felérnünk a dobogó legfelső fokára a magyar válogatottal. Szövetségi kapitányként Ökrös Csaba irányított bennünket. Ez volt Magyarország első világbajnoki aranyérme az új évezredben, amiért köztársasági kitüntetésben részesültünk az államtól. A csapattársaim között volt Herbert Gábor, 70-szeres felnőtt magyar válogatott játékos, illetve a képen mellettem látható Mocsai Tamás, 119-szeres felnőtt magyar válogatott.  

8. Klubszinten folytatódott az utam, és 2002-ben a szintén élvonalbeli Csömörre kerültem, ahol Elek Gáborral, a Ferencváros női kézilabdacsapatának vezetőedzőjével játszhattam együtt. Csömöri időszakom után a kézilabdázás mellett az üzleti életbe is belepillanthattam. Édesanyám révén Dabasra kerültem, ahol egy pubot kezdtem el üzemeltetni. A dabasi csapattal megnyertük az NBII-t, és az NBI B-s korszakban ismét Győrfi János lett az edzőm. 8 évet töltöttem Dabason, így az NBII-es korszaktól egészen az első osztályba való feljutásig csapatkapitányként kísértem végig a csapat történelmét. Ez a dabasi csapatfotó azért különleges, mert a bal szélen 75-ös mezben jelenlegi kollégám és barátom Ocsovai Zsolt, a KTE-Piroska Szörp vezetőedzője látható, akivel a dabasi együttesben ismerkedtem meg. 

9. Elek Gábor újra a csapattársam volt Dabason, illetve Golovin Vladimirrel, a női junior világbajnokságot nyert lány válogatott szövetségi kapitányával is volt szerencsém egy klubban kézilabdázni. Mindhármunk fotója kint lóg a dabasi edzőközpont falán, a dicsőségfalon. Jómagam arcképe a bal szélen látható, Golovin Vladimir a második, és Elek Gábor a negyedik. 

10. A sors fintora, hogy volt csapattársaimmal, Elek Gáborral és Szilágyi Zoltánnal a tavalyi év végén együtt szereztem meg a nemzetközi mesteredzői oklevelet, melynek büszke pillanatát örökíti meg ez a kép. Manapság a Magyar Kézilabda Szövetség szakmai felügyelője vagyok. 

11. 2008-ban kerültem Kecskemétre a serdülő csapatokhoz. Skaliczki László távozásával Avar György lett az NBI-es Kecskemét vezetőedzője, aki engem kért fel másodedzőjének. Nagy izgalommal vetettem bele magamat a munkába, melyet ez az újságcikk is mutat, hiszen ez volt edzői karrierem addigi legkomolyabb kihívása. 

12. A kecskeméti kézilabdás története úgy alakult, hogy 2012-ben kizárták az élvonalból a felnőtt csapatot. Emiatt kezdődött el mindannyiunk életében az új KTE Kézilabda klub korszaka, melynek én vagyok a szakmai igazgatója. A Kecskeméti Sportiskolának a mai napig az edzője vagyok. Ocsovai Zsolttal, akivel Dabason még együtt játszottunk, mára már közösen irányítjuk a pálya széléről a KTE-Piroska Szörp csapatát. 

13. Gyerekkorom óta hatalmas Star Wars fan vagyok. Az első részeken nőttem fel, de az újabb részek is nagyon tetszenek, kívülről fújom az összes epizódot. Ha véletlen valamelyik csatorna éppen az egyik Csillagok háborúja filmet vetíti, akkor mindenesetben a tv előtt ülök és megnézem újra az adott részt. Meglepően és érdekesen hangozhat, de a filmek nézése közben jó gondolataim és ötleteim szoktak születni, legyen szó a kézilabdáról és valamilyen taktikai elemről, vagy az élet más területéről. 

14. A Corona sör igazi névjegyemmé vált. Nagyon szeretem a minőségi dolgokat, és a vendéglátós korszakomból maradt fenn a Corona sör szeretet. Ha meg akar valaki lepni, nincs nehéz dolga az ajándék vételekor, ahogyan az a fotón is látszik. A képen látható Ferenc Úr feliratnak is jelentősége van. Mikor a kecskeméti serdülőcsapatokhoz kerültem edzőnek, akkor a gyerekek többféle megszólítással éltek, mint a Feri bá, Edző bá, Ferenc bácsi, stb., de ezeket nem igazán szerettem, főleg nem a ’bá’ megszólítást. Az akkori csapatkapitánynak mondtam, hogy szóljon a többieknek és közösen találjanak ki egy egységes megszólítást. Ebből lett a Ferenc Úr, azóta a Sportiskola növendékei, illetve a városban is sokan csak így szólítanak.  

15. És végezetül a kedvenc képem, az esküvői fotónk. 2011-ben ismerkedtem meg a feleségemmel, Mariannal. Hatalmas fordulatot hozott az életemben, hiszen neki hála „benőtt a fejem lágya”. 2013. december 31-én kötöttünk házasságot. Rendkívül hálás vagyok a sorsnak, hogy ő lett a párom, hiszen rengeteg mindent neki köszönhetek, és ha bármi sikert elérek az életben, abban nagyon nagy szerepe van az ő támogatásának. 

(Vizi Zalán)

Jelentkezz be először, hogy hozzászólhass! Bejelentkezés