kesport.hu

„Minden erőmmel azon leszek, hogy hozzásegítsem a KTE-t a feljutáshoz” – interjú Asztalos Dáviddal

Több új igazolást is bemutatott a hetekben a KTE, köztük azt az Asztalos Dávidot, aki az első osztályt is megjárta. Őt kérdeztük a múltjával, várakozásaival és céljaival kapcsolatban: 

Hol és mikor kezdtél el futballozni? 

Óvodás koromban szerettem bele ebbe a sportágba, és szülővárosomban, Cegléden kezdtem el focizni a CVSE egyesületében. 

Következő nagy állomáshelyed az MTK volt. Mikor kerültél a fővárosba? 

2009-ben, 14 évesen igazolt le az MTK. Végigjártam a korosztályos csapatokat, majd az ott eltöltött évek fénypontja az volt, hogy az NB I-ben is bemutatkozhattam. Nagyon jól éreztem magamat Budapesten, de  nem kaptam nagyobb szerepet az élvonalbeli csapatban, ezért többször is kölcsön adtak, végül eligazoltam. 

Több poszton is bevethető játékos vagy, a védekezés éppúgy nem áll távol tőled, mint a gólszerzés. 

Vérbeli csatár sose voltam, elsődleges posztom a belső középpályás volt, majd középső védőként kezdtek el alkalmazni. Hogy ilyen sok poszton szerepeltem, leginkább annak volt köszönhető, hogy többször, ha egy adott pozícióban kiesett egy emberünk, akkor a vezetőedzők velem próbálták megoldani a hiányt. Többnyire helyt is tudtam állni úgy, ahogyan azt elvárták tőlem. 

Mi kell ahhoz, hogy valaki ilyen sok poszton bevethető, univerzális futballista lehessen? 

Leginkább jó megoldó-, illetve alkalmazkodó képesség. Egy ilyen játékosnak a pálya bármely szegletében fel kell találnia magát. Sokan kérdezték már tőlem, hogy hol szeretek a legjobban játszani, de igazából már magam sem tudom. A lényeg, hogy a csapatban legyek, megkapjam a bizalmat, és onnantól kezdve már csak teljesítenem kell a feladatokat, amik az adott pozícióban várnak rám. 

Mit tartasz eddigi karriered legszebb időszakának? 

Amikor bemutatkozhat egy sportoló az első osztályban, az egy nagyon meghatározó, karrierje szempontjából is jelentős lépcsőfok, így nekem is fontos pillanat volt. Sajnálom, hogy csak öt meccsig jutottam az NB I-ben, de emellett arra is büszke vagyok, hogy 19 éves koromig utánpótlás-válogatottként a hazámat képviselhettem. 

Mit jelent számodra, hogy Kecskeméten folytatod a pályafutásod? 

A KTE egy élvonalbeli múlttal, nagy hagyományokkal rendelkező klub, amelynek nem az NB III-ban van a helye. Örülök, hogy itt folytatom, és minden erőmmel azon leszek, hogy hozzásegítsem a feljutáshoz csapatomat. 

Hogyan jött a kecskeméti megkeresés? 

Egy játékosügynök által kerültem szóba Kecskeméten. Először ő lépett kapcsolatba a klubbal, és Zoran Kunticcsal, aki volt már az edzőm Ajkán. Mivel jól ismert, jött a megkeresés, hogy igazolnék-e a KTE-be, és természetesen örömmel mondtam igent. Volt már egy hosszabb beszélgetésem a vezetőedzővel; elmondta az elképzeléseit, de majd csak az edzőmeccsek után lehetünk okosabbak az ügyben, hogy pontosan melyik poszton fogok játszani. 

Milyen egyéni- és csapatcélok várnak rád a következő szezonban? 

Egyéni célom annyi, hogy egyértelműen stabil csapattag szeretnék lenni, valamint egész szezonban megbízható teljesítményt akarok nyújtani. A KTE-t az első háromba várom, és mindent megteszünk majd az aranyéremért. 

Ismered már az új csapattársaidat? 

Jó pár embert ismerek már a csapatból, vannak, akikkel már futballoztam is együtt, de sokukkal ellenfélként is találkoztam már. Abszolút nem érkeztem idegen, ismeretlen környezetbe, és biztos vagyok benne, hogy kiváló lesz az öltözőn belüli hangulat. 

Ki a példaképed, és melyik a kedvenc csapatod? 

Kisebb koromban Liverpool szurkoló voltam, elsősorban Steven Gerrard játéka miatt, aki magasan a kedvencem volt. Sajnos őt már nem láthatjuk a pályán, és én sem vagyok már akkora fanatikus rajongó, de az eredményekkel és a csapatokkal természetesen naprakész vagyok. 

(Vizi Zalán)

Jelentkezz be először, hogy hozzászólhass! Bejelentkezés