kesport.hu

A szabályváltozásokat ismertették az MLSZ BKMI évadnyitóján

Fotó: BAON - Vincze Miklós

Hétfő délután tartotta meg a Magyar Labdarúgó Szövetség Bács-Kiskun megyei igazgatósága a szokásos idény előtti értekezletét a megyei egyesületek küldöttei számára, amelyen az igazgató és az elnökség tagjai mellett Antal Péter játékvezető is tartott egy rövid előadást.

Losonczy László, a BKMLSZ elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, elöljáróban néhány szóban kitért a sikeres és a közeljövőben pályázásra érdemes tao-programokra, a klubok többségénél lezajlott sikeres defibrilátor-beszerzésre, megjegyezvén, hogy jól járt, aki mindössze öt százalékos önrész vállalásával már be is szerezte, ugyanis a jövő évtől minden labdarúgó pályán kötelező lesz a defibrilátor készenlétben tartása, anélkül nem is indulhatnak el bajnokságban a csapatok. Végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy mivel manapság sajnos egyre több az olyan eset, hogy egy csapat nem áll ki, vagy csak az utolsó pillanatban jelzi, hogy nem tud mérkőzésre kiállni, az igazgatóság a jövőben szigorú retorzióval fogja sújtani azt a klubot, amely sportszerűtlenségével másokat hoz ily módon kellemetlen helyzetbe – számolt be a BAON.hu.

Török Tibor, a BKMLSZ társadalmi elnökségének a tagja rövid beszédében jelezte, hogy az idén ősszel rekord mennyiségű, szám szerint ötvenhárom csapat indul a megye háromban, hozzátéve, hogy ez természetesen betudható annak is, hogy több megye egyes és megye kettes klub második csapatot szerepeltet.

Kerpics Ferenc versenyszervező következett, aki a bajnoki sorsolásokkal kapcsolatban elmondta, hogy ahogy minden évben, az idei esztendőben is igyekeztek a speciális igényeket, kéréseket figyelembe venni, amelyekből az idén közel rekord számú volt. Ez érthető is, hiszen van több olyan helység, ahol két csapat működik, de Kecelen és Soltvadkerten például három csapat használja majd ugyanazt a pályát. A szabályokat érintve kifejtette, hogy a mérkőzésen eszközölhető cserék száma a megyei első és másodosztályban öt, a megye háromban pedig hét, a kupamérkőzéseken pedig három főt lehet cserélni. A megye egyben és kettőben a játékosok legalsó korhatára a betöltött 16. életév, a megye háromban pedig a 15. Nem mellékes részlet, hogy a megyei első és másodosztályban már csak az U19 indítása kötelező. Elmondta még, hogy a megyei kupa második fordulóját augusztus 14-én, szerdán, a harmadik körét pedig augusztus 28-án, szintén szerdán rendezik, azt követően már az országos főtáblán folyik tovább a küzdelem, az MLSZ szervezésében.

A Török Tibor által már említett témára visszatérve, vagyis a második csapatokkal kapcsolatban kifejtette, hogy a tíz érintett egyesület (Akasztó, Tiszakécske, Dunagyöngye, Kecel FC, Kerekegyházi Se, Kiskőrösi LC, Kiskunfélegyházi HTK, Kiskunhalasi FC, Soltvakddrti TE) második csapataiban egy mérkőzésen legfeljebb négy fő léphet pályára az első csapatból, három mezőnyjátékos és egy kapus. Aki pedig egy idény során akár csak egyszer is pályára lép a megye egyben, az már az első csapat tagjának számít. Némi könnyítés, hogy ez csak fél évre, tehát egy fél, őszi vagy tavaszi idényre vonatkozik.

Nagy érdeklődésre tartott számot, és néha felhördülést is kiváltott az az előadás, amelyet Antal Péter, a frissen az NB II.-es keretbe felkerült játékvezető tartott a 2019. június 1-től érvénybe lépett szabályváltozásokról.

Antal Péter előadásában idő hiányában teljességre szándékosan nem törekedve az általa legfontosabbnak ítélt módosításokra hívta fel a publikum, vagyis az egyesületek vezetőinek, küldötteinek a figyelmét. Júniustól a lecserélendő játékos a határoló vonal hozzá legközelebb eső részén köteles elhagyni a pályát, magyarán nem lesz tehát többé lehetőség arra, hogy az előnyben lévő csapat például időhúzás céljából a lehető legtávolabbi játékosát hívja le.

Szintén fontos szabályváltozás, amelyet a mögöttünk álló kupafordulóban az egyik mérkőzésen már alkalmaztak is, hogy mostantól a kispadon ülő csapatvezetőknek is kioszthat a játékvezető sárga illetve piros lapot. Csapatvezetőnek számít az edző, a pályaedző, a technikai vezető, a kapusedző, a masszőr, tehát bárki, akinek jogában áll a kispadon helyet foglalni. Tehát aki csak a kispadon ül, az esetleges vétkességének súlyának megfelelően sárga vagy piros lappal büntethető.

A labdaejtéssel kapcsolatos szabályok is változtak. Ha a játékvezető játék közben hozzáér a labdához, akkor mindig automatikusan labdaejtés következik. A 16-oson a labdaejtéshez csak a védekező csapat kapusa mehet oda. A kapusokra vonatkozik az az előírás is, hogy büntetőrúgásnál a kapus nem mozdulhat el a vonalról, illetve bármilyen mozgást végez, az elrúgás pillanatában érintenie kell a gólvonalat.

A leginkább ellentmondásos – és Antall Péter szerint borítékolhatóan jelentős nézeteltéréseket magában hordozó – szabálymódosítás a kezezéssel kapcsolatos. Antal Péter elmondta, hogy véleménye szerint a kezezés szabályozása és megítélése eddig is problémás volt, de ezentúl elképzelhető, hogy még több problémát generál. A dolog lényege ugyanis az, hogy a 16-oson belüli vétlen kezezés a támadónál és a védőnél nem egyformán van megítélve. Amennyiben a támadó kezez vétlenül, azt mindenképpen szabadrúgás követi kifelé, ha azonban a védőjátékos kezez vétlenül úgy, hogy a keze természetes helyzetben van, akkor nem jár szabadrúgás. Ezzel szemben a támadónak teljesen mindegy, hogy hol van a keze, a kezezést le kell fújni. Ez az eleve, a szabályból eredendően nem egyforma elbírálás okozhat majd megannyi problémát a játékvezető szerint.

A sorfallal kapcsolatos szabályokkal kapcsolatos fő változás, hogy ha egy szabadrúgás előtt legalább három emberből áll a sorfal, akkor a szabadrúgást elvégző fél köteles legalább egy méterre állni a sorfaltól, azaz megszűnik az a lehetőség, hogy a támadó csapat beálljon a védekező csapat sorfalába. A brazil Rivelino-nak az 1974-es vébén az NDK ellen rúgott legendás szabadrúgásgólját 2019. június 1-e után tehát már nem adhatná meg a játékvezető.

Jelentkezz be először, hogy hozzászólhass! Bejelentkezés