kesport.hu

Múltidéző Vladan Cukiccsal: „Örülök, hogy részese lehettem Kecskemét történetének legsikeresebb futballcsapatának”

Vladan Cukic 2008-ban igazolt Kecskemétre, négy évet töltött a hírös városban és tagja volt a kupagyőztes csapatnak. 92 tétmérkőzésen lépett pályára a KTE-ben, majd a lila-fehéret zöldre cserélte, és beírta magát a Ferencváros történelemkönyvébe is. Múltat idéztünk a legendás játékossal, aki jelenleg az FTC játékosmegfigyelőjeként dolgozik:

A KTE kedvéért 28 évesen először hagyta el a szülőhazáját. Mennyire volt nehéz országot váltani?

Új kihívás volt, de sokat segített, hogy ismertem a KTE akkori edzőjét, Tomislav Sivicet. Ő keresett meg engem, mikor még Szerbiában futballoztam, nagyon sok pozitívumot mesélt Kecskemétről, valamint a csapatról, és két-három próbanapot követően – mikor megállapítottam, hogy nekem, illetve a családomnak is megfelelnek a körülmények – aláírtam a szerződésem. 

Mennyire szerettek itt élni a családjával?

Nagyon szerettem a várost, és a családom is imádott ott lenni. Jelenleg Budapesten élünk, de gyakran, amikor utazunk haza Szerbiába, megállunk Kecskeméten is, iszunk egy kávét, elmegyünk egy étterembe, vagy csak sétálunk egyet a gyönyörű főtéren.   

Hogyan emlékezik vissza a csapatra?

Megtisztelő, hogy rengeteg kecskeméti legendával játszhattam együtt. Mikor 2008-ban az NB I-be frissen feljutott csapathoz érkeztem, többek között Csordás Csabával, Montvai Tiborral, Koncz Zsolttal játszhattam, valamint a külföldiek közül Vladan Savic, Aleksandar Alempijević, vagy épp a hálóőr, Romeo Mitrovic is remek játékos volt. Később is elképesztően jó keretünk volt. Kezdve a kapustól, Ribánszki Lászlótól, a stabil védelmen és középpályán át egészen a támadókig. Lehetne sorolni a neveket; Balogh Béla, Ebala, Bori Gábor, Mohl Dávid, vagy épp Foxi, aki az egyik legjobb külföldi játékos volt, akivel Magyarországon játszottam. És hát kellett a sikerességhez Tököli Attila is, aki véleményem szerint az egyik, ha nem a legjobb magyar csatár az elmúlt 10-15 évből. Nem csak a pályán, de azon kívül is megtaláltam vele a közös hangot, jó barátok vagyunk azóta is.  A KTE-ben mindig jó légkör vett körül, mind a négy ott eltöltött évemben kiváló volt az öltözői hangulat. 

2011-ben a Videoton legyőzésével Magyar Kupa győzelmet ért el a KTE. Hova rangsorolná karrierjében azt a sikert?

Nem csak nekem, de a legtöbb kecskemétinek ez egy felejthetetlen pillanat. Életem első trófeája volt, így az a nap örök élmény marad. Később a Ferencvárossal mindent megnyertem magyar szinten, de az a 2011-es siker különleges helyet foglal el a szívemben. Mikor Budapestről hazaérkezett a csapatbusz, szurkolók százai fogadtak minket, a főtéren ünnepeltük egész éjjel a kupa elhódítását, amit kétségtelenül megérdemeltünk. Úgy gondolom, az a csapat volt Kecskemét történetének legjobb futballegyesülete, és örülök, hogy ennek részese lehettem. Sosem feledem ezt a korszakot, és hiszem, hogy a KTE egyszer újra első osztályú lesz, szurkolok nekik.

Egy évvel a kupagyőzelem után a Ferencvároshoz igazolt. Milyen érzés volt a Fradiban játszani?

A Ferencváros egy egészen különleges, óriási hagyományokkal rendelkező klub. 32 évesen érkeztem a zöld-fehérekhez, hat évet húztam le a fővárosban és mindent megnyertem. Ez a legjobb csapat Magyarországon a legjobb szurkolókkal. Mindig szerettem érezni a pályán a tüzet, a KTE-nél is meg volt a nyomás, de a fővárosban sokkal nagyobbak voltak az elvárások, illetve a célok. A Fradi szurkolói minden egyes mérkőzésen megállás nélkül éltetik a csapatot, így ezt mindig a pályán akartam meghálálni azzal, hogy 100%-ot nyújtok. Emellett fontos, hogy a családomnak Kecskemét után Budapest is nagyon tetszik.

2013-ban az FTC-Újpest mérkőzésen – amely a régi Albert Flórián Stadionban az utolsó derbi volt – döntetlen állásnál a 93. percben egy Cukic-bombagóllal nyert a Ferencváros. Élete legnagyobb gólja volt?

Korábban a Fradi-Újpest mérkőzésekről csak hallottam, hogy mekkora presztízsértékű rangadó, ám testközelből, a pályán átélni fantasztikus érzés volt. Az említett meccs volt a második derbim, de az első hazai közönség előtt. Karrierem legnagyobb pillanata, és életem legfontosabb gólja volt, ráadásul az utolsó a régi stadionban játszott derbik történetében, ez még különlegesebbé teszi. 

Visszavonulását követően sem szakadt el a futballtól, a Ferencvárosnál dolgozik, mint játékosmegfigyelő. Mit lehet tudni erről?

Nagyon nehéz lezárni egy pályafutást, furcsa felhagyni a mindennapos edzésekkel, a meccsnapok hangulatával, így nagyon fontos volt számomra, hogy ne távolodjak el a focitól. Már amikor a Magyarországra érkeztem, úgy éreztem más ember vált belőlem, majd a ferencvárosi éveim alatt még tudatosabb lettem; egy ekkora klubhoz tartozni felelősség. Boldog vagyok, hogy a mai napig az egyesület alkalmazottja vagyok, és játékosmegfigyelőként segíthetem a csapatot, hogy minél sikeresebb legyen. Egy Fradi-legenda, Hajnal Tamás irányításával dolgozom, és a feladatom az, hogy a Balkán-vidékeken keressek játékosokat. Sokat utazok, rengeteg mérkőzést és edzést nézek meg, de nem csak ezekre a területekre, hanem néha a világ más pontjaira is ellátogatok egy-egy játékos miatt. 

(Vizi Zalán)

Jelentkezz be először, hogy hozzászólhass! Bejelentkezés