Menü

Szabó István és dr. Vercz Tamás is izgatott az új csarnokprojekt miatt

A kesport.hu elsők közt számolt be róla, hogy az SG Kecskemét Futsal Club csapatát működtető gazdasági társaság sportcsarnokot épít a Katona József Gimnázium udvarán, amelynek költsége 937 millió forint. Ebből 656 milliót TAO-támogatások tesznek ki, az önkormányzat pedig a 280 millió forintos önerőt állja. A projekt kapcsán dr. Vercz Tamást, a futsal club elnökét, illetve Szabó Istvánt, a Katona József Gimnázium igazgatóját kérdeztük. 

dr. Vercz Tamás szerint ideális esetben már 2022 elején beköltözhetnek

Csapjunk is rögtön a közepébe, hol tart a projekt jelenleg? 

Jelen pillanatban az előkészületi munkák zajlanak, ami most leginkább az építési tervdokumentáció elkészítéséből áll. Annyival már előre haladtunk, hogy miután engedélyköteles az építési tevékenység, maga a tervdokumentáció már leadásra került az illetékes hatóságok felé. Amennyiben minden jól megy, akkor egy hónapon belül jogerős építési engedéllyel fogunk rendelkezni. Párhuzamosan ezzel a kiviteli tervdokumentáció elkészítése hasonlóan nagy volumenű előkészületi munka. Jelenleg ez folyik, de hetente azért itt többen összeülünk, komoly egyeztetések zajlanak a várossal, illetve a városfejlesztéssel, az iskolával, a tankerülettel. 

Miért a Katona József Gimnáziumra esett a választás akkor, amikor helyszínt keresett az egyesület egy csarnokhoz? 

Nagyon egyszerű a válasz. Három évvel ezelőtt még egy városi bajnokság zajlott itt a mi szervezésünk mellett, még ott az udvar öreg rekortán pályáján. Kapcsolatba kerültünk így Szabó István igazgató úrral, és akkor indult el egy gondolatmenet, hogy mi lenne, hogyha itt egy csarnok állna ennek helyén inkább. Pont van akkora hely, az iskolának szüksége is lenne rá, és ez mára kiforrta magát. 

Azt már tudni lehet, hogy elsősorban az iskolát és a futsal egyesületet fogja kiszolgálni a létesítmény, de több sportág befogadására is alkalmas lehet? 

Igen, ez úgy fog kinézni, hogy reggeltől úgy délután négyig az iskola fogja rendeltetésszerű módon használni, főleg testnevelés órákra a csarnokot. Utána prioritást élveznek a futsal utánpótlás csapatok edzései, de a racionális fenntartás is azt diktálja, hogy a röplabda, a kézilabda és a kosárlabda utánpótlás is helyet kapjon, hiszen ezek a sportágak ténylegesen is használhatják ezt a pályát. 

Nagyobb rendezvényekre, eseményekre is alkalmas lehet majd ez a csarnok, vagy teljesen más funkciót kell betöltenie? 

Más célnak kell megfelelnie. Ez alapvetően munkacsarnok lesz, mely az iskolának, illetve az utánpótlás csapatoknak biztosít majd edzéslehetőséget. Ennek megfelelően a nézőtér is minimalizálva van, nagyjából két-három soros nézőtér lesz beépítve az egyik hosszanti oldalon, ami 100-120 főt jelent. Inkább a szülőknek szól ez, hogyha egy hétvégi sportrendezvény, vagy hétközben edzés van, akkor le tudnak ülni megnézni. Természetesen az összes említett sportágra hitelesítve lesz a csarnok, de leginkább az utánpótlásra fókuszálva, hiszen nem sportcsarnokról beszélünk, ez egy tornacsarnok lesz. 

Meg lehet-e saccolni, hogy mondjuk teljesen zökkenőmentes előkészítéssel és kivitelezéssel, mikorra épülhet meg? 

Ez egy nagyon fontos dolgon múlik leginkább, azon, hogy május közepéig kapunk-e jóváhagyó határozatot, hiszen jelenleg a hiánypótlás fázisában vagyunk. Ezért is készül a tervdokumentáció. Amennyiben ezt meg tudjuk oldani, és minden menetrendszerűen halad részünkről, illetve akár az MLSZ-nél, akár az EMMI-nél, mint jóváhagyó minisztériumnál, akkor nyáron elméletileg el tudna kezdődni az építkezés, júliusban le lehetne tenni az alapkövet. Mi ezt szeretnénk megvalósítani, ha ez sikerül, akkor felgyorsulnak az események, mert másfél év alatt el kell készülnie a csarnoknak az előzetes szakmai vélemények alapján. Tehát ha minden tökéletesen klappolna, akkor 2022 elején már be tudnánk költözni. 

Nem oly rég még csak az NBII-es futsal csapat szerveződött meg a semmiből, gondolta volna akkor, hogy idáig juthatnak? 

Álmaimban sem gondoltam volna, a mai napig sem akarom elhinni, hogy meg tud valósulni a mi közreműködésünkkel egy ilyen projekt. Dicsőség ennek részesének lenni, de ugyanakkor amilyen nagy elismerés, legalább annyi munka és fáradtság. Nagyon sok egyeztetés, konfliktus, szóval egyfajta kettőség is dolgozik ilyenkor az emberben. 

Milyen irányt adhat a sportágnak helyben az NBI-es tagság, illetve ez a beruházás? 

Én abban reménykedem, hogy csak felfelé léphetünk innen, bár akadályok és falak azért vannak, amikbe folyamatosan beleütközünk mindenféle szempontból. Akik benne vannak a sportéletben, azok tudják, hogy miről beszélek. Visszatérve a kérdésre, mi arra törekszünk, hogy bennmaradjunk, mert azt látjuk, hogy ebben a sportágban még mindig nagyon gyorsan lehet nagyot domborítani, kvázi kicsi befektetéssel. A másik része az, hogyha már a város kap egy ilyen csarnokot – mert a tulajdonos a város lesz – akkor az utánpótlást is lehet fejleszteni, hiszen egy helyen lesz minden. Ha ezt a két irányt párhuzamosan tudnánk építeni, akkor szép jövőképünk lehet, de ahhoz sok falat kellene még ledöntenünk. 

Szabó István már kezd hinni az álmuk megvalósulásában 

Komoly beruházás valósul meg az intézmény szempontjából is, mik voltak az első gondolatai, amikor egyáltalán szóba került ez az ötlet, hogy itt épüljön csarnok? 

Én már akkor is nagyon örültem, amikor annak idején csak beszélgetni kezdtünk róla, abban azért még kételkedtem, hogy lehet is ebből valami. Túl elérhetetlennek tűnt, különösen, ha azt veszem, hogy 1980-tól ez már folyamatosan napirenden volt. Akkor alig több, mint 400 diákunk volt, heti 3 testnevelési órával, és már akkor is kicsi volt ennyi diákra és órára a termünk, már a dísztermet is használták. Végül megvalósult egy felújítás, és a tervek közt egy csarnok is szerepelt a mostani teremhez toldva, de arra végül nem jutott pénz. Nem merült feledésbe, vártuk a megvalósulást, de még akkor sem történt ez meg, amikor a 90-es évek elején csarnoképítési kampány volt állami kezdeményezésre. Sok intézmény kapott helyben is, de mi nem, hiába reménykedtünk. Mostanra odáig jutottunk, hogy 700 diákunk van, heti 5 testnevelés órával, így már a kicsi csarnok és a díszterem sem elég, szinte mindenütt tartunk órákat, ha megoldható, akkor szabadban. Télidőben viszont már a folyosókat is használni kell, szűkös a rendelkezésre álló hely. Így nem lehet megszerettetni a mozgást a mai fiatalokkal. A mostani termünk kicsit kisebb, mint 12×20 méter. Ezt faltól falig kell érteni, egy röplabda pálya úgy fért rá, hogy nem lehet nyitni. 

Ennek ellenére a röplabda a Katona József Gimnázium sikersportága. Voltak buktatói a pályázatnak? 

Szinte hihetetlen is, hogy ebben a kis teremben generációkat neveltek ki a mostani kollégák és az elődök, egészen válogatott szintig. Rengeteg férfi röplabdázó van még most is szerte az országban, akik itt tanulták meg az alapokat, de a hölgyek közt is van olyan, aki külföldi karrierig is eljutott. Amikor ez a projekt elindult, és megkerestek engem Vercz Tamásék, akkor nagyon megörültem, gyorsan utána is néztem, hogy ez így működhet-e, utána elindult a közös gondolkodás és tervezés. El is készítették a pályázatot, be is adták, eleinte ez félreértések miatt nem volt sikeres, így nagyjából egy évet várni kellett a kedvező döntésre. A pozitív döntéshez kellett nagyon sok támogató, akik igyekeztek mindenkinek elmagyarázni, hogy itt miért ennyire szükséges egy tornacsarnok. Most eljutottunk idáig, hogy már engedélyeztetés alatt van a terv, így jó eséllyel már ebből tényleg csarnok lesz. Nagy feladat lesz persze még a TAO-s támogatások begyűjtése, de akik eddig is támogattak minket – elsősorban az önkormányzat – ők is azt ígérték, hogy mindenben segítenek bennünket. 

Milyen konstrukcióban működhet majd a csarnok, illetve kik használhatják? 

A futsalosok pályáznak, a projekt megvalósításáért is ők a felelősek. A csarnok a város tulajdona lesz, hiszen a város telkén épül, felhasználója az iskola és a futsal egyesület, emellett további sportágak edzéseire kerülhet itt sor, esténként aztán akár az amatőr sportra is juthat idő. Az egésznek a működtetője, üzemeltetője majd a tankerületi központ, ezáltal az állam lesz, tehát elég soktényezős ez a projekt. Az önmagában nagy dolog, hogy mindenki a kezdeményezés mellé állt. Mi természetesen nagyon lelkesen, de a partnerek is összefognak úgy tűnik. 

A szülők és a gyerekek miként fogadták a hírt? 

Nagyon lelkesek voltak, de eleinte ők is kételkedtek, pláne azok után, hogy én ezt már az elején bejelentettem nekik, hogy rendben lesz a dolog, aztán csak nem történt egy ideig semmi, alapkövet sem tettek le. Ettől még egy kicsit messze vagyunk, de optimista becslések szerint akár már nyáron elkezdődhet valami, pesszimistább szemszögből nézve lehet jövő év lesz ebből. 

Miben bővíti majd ez a csarnok az iskola lehetőségeit? 

Az biztos, hogy nem sportjellegű rendezvényt nem fogunk ott tartani, bérbeadásban nem is gondolkodhatunk, ezt előírások is tiltják. Nem is szeretnénk ugyanakkor idő előtt tönkre tenni a csarnokot, mert óriási érték lesz. Szeretnénk ugyanakkor mindenféle diáksport rendezvénynek helyet adni, ha keresnek bennünket, illetve, ha tudunk alkalmazkodni a feltételekhez. Nagyon örülnék, ha lehetnének majd itt diákolimpia döntők, mert a röplabdásaink minden évben utaznak nem is egy csapattal ezekre, ami nagy büszkeség számomra is. Azt gondolom, hogy eljön majd a pillanat, amikor ide utaznak majd a csapatok, az egy nagyon klassz dolog lenne. 

Az új csarnok látványtervei ide kattintva megtekinthetők:

BREAKING! Az új kecskeméti sportcsarnok látványtervei – galériával!

(Nyitray András)


Kesport Kávéház: „A legjobbak között vagyunk az országban” – nagyinterjú Adamik Zoltán atlétikaedzővel


KTE HUFBAU: Vereség az NBII-es Szeged elleni felkészülési találkozón


Kesport TV: Elkezdte a felkészülést a KTE LA – videós tartalom!


Sport és tánc: A Fantasy Dance Company vezetőjével, Darányi Attilával beszélgettünk


„Nincs más ebben a sportágban, aki elmondhatja magáról azt, amit én” – Boronkay Péter a rekordjáról és a vírus utáni helyzetről


Bartolák Lilla, a Röpke SE játékosának kedvenc fotói


Rangos nemzetközi versenyt nyert meg a kecskeméti kerékpáros – interjúk


Szegedi edzőmeccsel zárja a hetet a KTE HUFBAU


Patvaros Zsolt befejezte profi pályafutását, a KLC-ben folytatja


Történelmi napokon van túl a Kecskeméti Spartacus Sportkör és elnöke, Ujhidy Tibor – interjú


,,Az ukránok és a szerbek is jóval előrébb tartanak, mint a magyarok” – interjú az SG Kecskemét Futsal három légiósával


Csúcsok az év első speciális dobó bajnokságán – Grosán Pál magyar bajnok


Válogatott játékossal erősített az SG Kecskemét Futsal csapata


Hanusz Boglárkának áldozatot kellett hoznia, ezért távozott Kecskemétről – interjú a kézilabdázóval


Augusztusban már hét bajnoki találkozó vár a KTE HUFBAU csapatára


Futóklub indul Boronkay Péterrel és Bálint Zoltánnal szerdán az Atlétikai Centrumban – interjú


A szerb futsalválogatott összetartásán járt Aleksandar Gavrilovic


Újabb két érkezővel erősített a KTE HUFBAU labdarúgócsapata


A KNKSE elnöke, Veress Zsuzsanna rangos strandkézilabda tornát nyert csapatával – interjú


Tóth Ákos: Két támadót még mindenképpen igazolni szeretnénk