Menü

Kesport Kávéház: Csala Bernát számára vonzó cél lenne az NBI-es szereplés a Röpkével

Kecskeméten kezdett el röplabdázni, Kazincbarcikán bajnoki címet is ünnepelhetett, emellett a válogatottban példaképeitől tanulhatott. Csala Bernát játékosként egyáltalán nem akart edző lenni, karrierje végén viszont úgy érezte, ennyi röplabdában töltött év után átadhat valamit ő is. A Röpkénél megtalálta a kihívásokat, így nem is akar váltani, jól érzi magát a női vonalon. A rájátszásnak sikerrel vágott neki csapatával, és az NBI-es szereplést sem tartja csupán álom kategóriának. 

Hogyan kötöttél ki annak idején a röplabdánál? 

Én általános iskolában találkoztam a röplabdával, egy nagyon jó edzőnek és testnevelőnek, Nagy Péternek köszönhetően. Nála kezdtem harmadik osztály környékén, nagyon megszerettem, sokáig benne is maradtam.

Szóba jöhetett volna más sportág is, vagy ez egyszerűen beléd volt kódolva a röplabda? Volt előzménye a családban? 

Ezzel a lehetőséggel találkoztam igazából, emellett még a birkózás került képbe, de nem maradtam meg mellette sok ideig. Próbálkoztam az úszással is, de a röplabda volt az, ami egyértelműen magával ragadott. A szüleim egyébként szeretik a sportot, de nem űzték versenyszerűen. 

A röplabda végül profi irányt is vett számodra, Kecskemétről indulva játszottál Kazincbarcikán és Kaposváron is, a válogatottba is bekerültél. Mikor érezted először, hogy neked ez a pálya van megírva? 

Először egyértelműen Kecskeméten, hiszen NBI-es csapatok ellen játszottunk. Több olyan játékos is volt, akikre felnéztem, próbáltam őket utánozni, tanulni tőlük, követni a pályájukat. Ahogy játszottunk ellenük, mindig jöttek sorba azok a meccsek, amikkel kicsit tovább tudtam lépni. Az első fontos momentum szerintem az volt, amikor bekerültem a válogatottba. Nem voltam meghatározó játékos, de jó volt példaképek közt lenni, velük edzeni, sokan akkor már neves külföldi bajnokságokban szerepeltek. 

Kik voltak ezek a példaképek? 

Abban az időszakban meghatározó tagja volt a válogatottnak Kántor Sándor, Mészáros Döme, Koch Robi, Tomanóczy Tibi. Ők mind olyan játékosok voltak, akik számomra példaképek, illetve nagy hatással voltak rám. 

A kecskeméti szárnybontogatás eredménye az lett, hogy Kazincbarcikára igazolhattál, ahol egy-egy bajnoki cím és kupagyőzelem részese lehettél. Mekkora ugrás volt egy ilyen topcsapatba kerülni? 

Felnőve a felnőttek közé is bekerültem Kecskeméten, többek közt Karagics Mátyás volt akkor az edzőm. Innen lehetőségem volt elmenni Kazincbarcikára, az akkori bajnokcsapathoz, ahol 5 évet töltöttem el. Sikeres időszak volt, egy bajnoki címmel és egy kupagyőzelemmel. Nagyon tanulságos évek voltak, akkor voltam először távol Kecskeméttől. Nagy kihívás volt, hol több, hol kevesebb szerepet kaptam, voltak nálam meghatározóbb játékosok is. Ezzel együtt nagyon szép időszak volt, sokat tanultam. 

Kazincbarcika egy komoly fellegvár a férfi röplabdában, akkor ebből mit lehetett érezni? 

Amikor ott játszottam, akkor a Kaposvár volt a nagy ellenfél, mindig őket kellett legyőzni. Ez hol sikerült, hol nem. Barcikán egyértelműen nagyon népszerű ez a sportág, jó volt látni, hogy mennyi ember érdeklődik a csapat iránt. Nagyon családias is a légkör, hatalmas rangadókat játszottunk, parázs hangulatban. 

Ha már említetted a rivális Kaposvárt, egy évet ott is eltöltöttél a barcikai évek után. 

Igen, ott a kupadöntő az, ami nagyon emlékezetes marad, a Dunaújvárost vertük meg a döntőben. Az egy nagyon pozitív év számomra, mert jobban meghatározó játékos voltam egész évben, stabilan játszottam, így talán még jobban meg is becsülöm azokat a sikereket. 

Mikor érezted úgy, hogy kipróbálnád magad az edzői pályán? 

Kaposvárról hazatértem, még négy évet játszottam Kecskeméten Gyurkó Sándor irányítása mellett. A bajnokságban és a kupában is ezüstérmeket értünk el. Amikor űztem a röplabdát, akkor még nem akartam edző lenni. Nem nagyon talált meg a lehetőség, de nem is nagyon kerestem. A visszavonuláson gondolkodva, a civil életre készülve érett meg a döntés bennem. Úgy voltam vele, hogyha már ennyi időt eltöltöttem a röplabdában, akkor talán én is át tudok adni valamit. Elkezdtem tanulni, aztán két éve adódott az első lehetőség számomra a Röpkénél. Kása Róbert másodedzőnek kért fel, aztán a tavalyi szezon közepén úgy hozta az élet, hogy vezetőedző lettem. Van még bőven mit tanulni, teljesen más játszani, illetve átadni a dolgokat. 

Számított neked, hogy női vagy férfi vonalon indulj el?

Nem volt konkrét cél, igazából az életemmel is így tudtam könnyebben összeegyeztetni az edzősködést, hogy a lányoknál helyezkedjek el. Ez egy szép és nagy kihívás számomra, most elkezdődött a rájátszás is számunkra, így izgalmas időszak elé nézünk. 

Amatőr csapatról van szó, mely ugyanakkor nem is oly rég még az NBI-ben szerepelt. Ennek megfelelően egyfajta eredménykényszert is érezhettek akár, illetve igyekeztek is komolyabb célokat meghatározni. Mennyire teszi ez nehézzé számodra a munkát? 

Ez egy nagyon jó kérdés. Versenysportban nyilván annyival könnyebb a helyzet, hogy egy dologra kell fókuszálni, tényleg csak az a feladat, hogy minél jobban röplabdázzunk. Amatőrként ez sokkal nehezebb persze, hiszen a lányoknak rengeteg más helyen is meg kell felelniük az életben, főleg az iskolában. Sokan most fognak érettségizni, tavaly is sokan mentek át ezen. Az iskola mellett sokan magántanárhoz is járnak. Emellett jönnek és csinálják, plusz hétvégén meccsek vannak. Nehezebb így természetesen. Hogy eredménykényszer van-e? Nyilván szeretnénk minél eredményesebbek lenni, viszont ehhez kell a befektetett munka is. Törvényszerű, hogy nem tudunk annyit edzeni, de ez igaz a többi csapatra is. Ennek tükrében kell nekünk értékelni az eredményeket. Nekem az is eredmény, ha megnyerünk egy olyan rájátszás meccset, mint amit legutóbb a Kispest ellen, de az is az, ha a lányok mindig jönnek és életük részévé válik a röplabda. Jó közösségben, jó célokért harcolunk, olyan szellemiségben próbálunk meg dolgozni, hogy minél többet hozzunk ki magunkból. 

A szezon legizgalmasabb részéhez érkezett el a Röpke, hiszen zajlik a rájátszás, az első fordulóban rögtön megvertétek a Kispestet. Mennyire jött meg ezzel az étvágy egy kiugró sikerre? 

Abszolút megjött. A szezon elején annyira még nem akartak jönni az eredmények, annak ellenére sem, hogy jó meccseket játszottunk. Kicsi különbségek voltak a csapatok között, valahogy ebből nem mi jöttünk ki jól kezdetben. Januárban ez megfordult, idegenben megvertük a Vasast, ami nagyot dobott az önbizalmunkon, a munkába is könnyebb ilyenkor beleállni. Van egy kitűzött célunk, látják a lányok is azt, hogyha jönnek és csináljuk, akkor annak megvan az eredménye. 

Hol végezhettek ebben a négyesben, mennyire ismeritek a riválisokat? 

A Kelet „A” csoportban vagyunk ugye, a BVSC, a Szeged és a Kispest az ellenfelünk. A BVSC a másik alapszakasz csoport második helyén zárt a Kispest mögött. Hasonló szintű csapatokról van szó. Hazai pályán szerintem bárkit meg tudunk verni megfelelő hozzáállással és felkészüléssel. Idegenben már nehezebb a helyzet, ehhez kell rutin is, de megpróbálunk mentálisan úgy felkészülni, hogy ezekből is a lehető legtöbbet hozzuk ki. Az a fontos, hogy saját magunk felé el tudjunk számolni, hogy mindent megtettünk. A végső sorrendet nem merném megtippelni, a lényeg az, hogy folyamatában fejlődjünk. 

Evezzünk a legmerészebb álmok felé, mennyi esélyt látsz arra, hogy akár újra NBI-es csapat legyen a Röpke? 

Közel állunk, közel állhatunk hozzá, de meg kell találni annak is a módját, hogy ezt hogyan kezeljük. A lányok közül sokan nem voltak még ilyen szituációban. Biztató, hogy azért már több pozitív jelét is láttam ennek éles helyzetben, így ha a jövőben is ezen a mentális szinten tudunk maradni, akkor ez abszolút nem álom csak. 

Játékosként felépítettél egy szép ívű karriert, feltétezem, edzőként is hasonlóan gondolkodsz. Milyen rövidebb, vagy akár hosszabb távú terveid vannak? 

A közeli egyértelműen az, hogy ebből a rájátszásból a lehető legtöbbet hozzuk ki. Középtávon szeretnék minél több energiát és időt fordítani a játékosokra, nagyon jó lenne, ha többet tudnánk edzeni például. Magammal szemben elvárás, hogy fejlődjek az edzői pályán, ezáltal még eredményesebbek legyünk. Hosszabb távon nem gondolkodtam, nyilván az NBI-es tagság nagyon csábító lenne. 

Megtaláltad egyébként a női szakágban a helyed, vagy nem zártad ki a férfi vonalat sem? 

Most úgy érzem, hogy megtaláltam a helyem. A lányok vevők a munkára, nagy kihívást is érzek ebben a munkában. Itt képzelem el magam a jövőben is, amit persze a tervek is meghatároznak. Sok múlik azon is, hogy milyen elképzelések lesznek jövőre, miként alakul sokak számára a továbbtanulás, ez még alakulóban van. Ez az év már azt mutatta, hogy lehet a lányokra építeni, bízom benne, hogy megtaláljuk a módját annak, hogy szakmailag még többet tudjunk ehhez hozzátenni. 

(Nyitray András)


Kecskeméti kosaras lány lett az év játékosa az USA-ban


ZaklajdaTeam HomeWorkout #2 [átmozgató edzés] | KeSport


Kesport TV: Felelsz vagy mersz? Aki felel: Bencze József, a KTE-Piroska Szörp szakmai tanácsadója


#maradjotthon – Palkovits István kedvenc otthoni időtöltései


Recept percek: Zaklajda József kedvenc receptje – Brutál Kencsó 2.0


Kesport TV: Felelsz vagy mersz? Aki felel: Lengyel Leonetta, a GBB Zrt Kecskeméti NKSE beállója


Sipeki Levente, a KTE-Piroska Szörp átlövőjének álomcsapata


#maradjotthon – Mészáros Dávid kedvenc otthoni időtöltései


13 + 1 kérdés Amarildo Deliuhoz, a HÉP-KRC röplabdázójához


Szinte az összes kontinensen kosarazott, de Kecskemét volt az egyik kedvence – múltidéző Cory Bradforddal


#maradjotthon – Bartolák Lilla kedvenc otthoni időtöltései


A délvidéki Blue Betyars szurkolói gyűjtést szerveznek


Recept percek: Major Dávid kedvenc receptje – Tejszínes brokkolis csirkemell


Kesport Kávéház: Bíró Balázs egyszer edzőként is letenné névjegyét Kecskeméten


#maradjotthon – Kmegy Máté súlyemelő kedvenc otthoni időtöltései


Sallai Bence, az SG Kecskemét Futsal játékosának álomcsapatai


Recept percek: Palotás Fanni kedvenc receptje – tárkonyos csirkeragu leves gazdagon és palacsinta


Kesport TV: Felelsz vagy mersz? Aki felel: Szrnka Levente, a KTE-Piroska Szörp beállója


#maradjotthon – Kitl Zoltán kedvenc otthoni időtöltései


#maradjotthon – Schlégl Odett, a KKC kosárlabdázójának kedvenc otthoni időtöltései