Farkas István, a KTE HUFBAU egykori ikonikus játékosának kedvenc fotói

Kecskeméti kötődésű sportemberek kedvenc fotóit és a róluk mesélt történeteit idéző rovatunk következő alanya Farkas István, KTE HUFBAU másodedzője, a legmagasabb osztályt is megjárt Kecskemét csapatának játékosa.

1984-ben születtem Kecskeméten. Iskolás koromban igen gyorsan kiderült, hogy valami bujkál bennem a focival kapcsolatban. Egyesületi szinten 11 évesen kerültem az akkori KSC-hez, és Bende Sanyi bácsi volt, aki először kivitt a Széktói gyepére. 12 évesen már bajnokit játszottam a Kecskemét színeiben. Itt kezdődött az az érzés a Széktói iránt, ami soha nem fog elmúlni. Végigjártam minden korosztályt, majd 17 évesen bemutatkoztam a Nagy Laci vezette NB2-es csapatban.

Ezzel az ifi csapattal megnyertük a bajnokságot:

Egy évet a Vasasnál töltöttem, majd megkerestek a kecskeméti vezetők, hogy játsszak ismét a helyi színekben. Ennek persze nagyon örültem és igent mondtam, ekkor voltam 20 éves. 3-4 évet játszottunk kisebb-nagyobb sikerrel, majd 2007-ben a vezetők komoly lépésre szánták magukat, kimondták, hogy 3 éven belül jussunk fel NB1-be. Szerződtették Szivics mestert a kispadra, és vele együtt több meghatározó játékost. Érezhető volt, hogy elkezdődött valami, a bajnokság során nagyon erős csapat alakult ki, nekem is sikerült gyorsan felvenni a ritmust. Tökéletes szezont produkálva, év végén a mi nyakunkba akasztották az aranyat!

Megkezdtük a KTE történetének első NB1-es szezonját, ami meglepően eredményesre sikerült, ötödik lett a csapat. Íme az első NB1-es keret:

Az első NB1-es gólom:

Játszottam Nikolics Nemanja ellen is.

Fejeltem egy gólt Végh Zolinak.

Megvertük 3-0-ra az akkor bajnok Debrecent.

2011-ben ismét Szivics vezetésével Magyar Kupa győztesek lettünk!

Ezt követően játszottam három évet Cegléden, majd egy év tiszakécskei kitérő után kerültem vissza a  Széktóiba, ahol a kizárás után megye I-ben szerepelt a csapat. 2 év után sikerült kiharcolni az NB3-ban való részvételt.

Az osztályozón rúgott egyik gólom:

Csapatkapitányként kupát átvenni KTE mezben…nem rossz érzés!

Az utolsó meccsemen átadták a plakátot, amin a 313-as szám szerepel… ennyi meccset játszottam kecskeméti mezben. Itt visszavonultatták az 5-ös mezszámot.

Ez volt a búcsúmeccsem. Rengeteget jelent nekem, szerintem sokan tudják, hogy miért.

(Lejegyezte: Marozsi Szimonetta)

Kapcsolódó cikkek

KESPORT Médiatartalom Gyártó és Szolgáltató Kft.
error: A képet szerzői jog védi. Másolása, felhasználása engedélyköteles!