Kecskeméti kötődésű sportszemélyek kedvenc fotóit és a róluk mesélt történeteit idéző rovatunk következő alanya, Forgács Tamás, a KTE-Piroska Szörp játékosa.

1999. március 26-án láttam meg a napvilágot, Kecskeméten.

2005. június 27-e nagyon fontos dátummá vált az életemben, hiszen ekkor született meg a Tesóm.

Fiatalon, már 7-8 éves koromban volt lehetőségem a Piarista Általános Iskolában megismerkedni a kézilabdával, ami egyből magával ragadott.

Sok kiváló edzővel, és szuper csapattársakkal voltam körülvéve itt Kecskeméten, és azt gondolom, sok szép eredményt értünk el így együtt az évek alatt.

2015-ben az a megtiszteltetés ért, hogy megválasztottak a Kecskeméti Sportiskola év fiú kézilabdázójának. A pillanatot meg is örökítettük Apró Ferenccel, akinek nagyon sokat köszönhetek.

Később lehetőségem adódott a Veszprémi Akadémiára igazolni, amit óriási örömmel fogadtam! Itt az első tornagyőzelmünk alkalmából álltunk össze egy képre a csapattal.

Nagy sikerként éltem meg, hogy Diákolimpiát nyerhettem a csapattal, valamint az Országos Serdülő Bajnokság döntőjében is játszhattam.

Minden percét élveztem az ottlétemnek. Talán, ha ki kellene emelni egy momentumot, akkor azt mondanám, hogy örök emlék marad, amikor Németországban egy komoly nemzetközi tornát sikerült megnyernünk.

Ezen a képen az Öcsémmel vagyok a ballagásomon, amire 2018-ban került sor a Veszprémi Noszlopy Gáspár Gimnáziumban. Boldog vagyok, hogy részese lehettem ennek a nagyszerű közösségnek, megszerettem Veszprém városát, és az ottani embereket.

Aztán jött egy hívás Apró Ferenctől, hogy szeretné, ha hazajönnék. Felvázolt egy jövőképet, amire szívesen mondtam igent, és örültem, hogy újra magamra ölthetem a kecskeméti mezt.

Nem egyedül jöttem Veszprémből, de amúgy sem volt akkora mozgás, hogy az itteni játékosok nagy részét ne ismerjem, úgyhogy könnyű volt beilleszkedni, és jó volt újra együtt játszani a régi barátokkal, ismerősökkel.

Végül, de nem utolsó sorban, a családom, akik mindennél fontosabbak számomra! Természetesen ide tartoznak a nagyszülők is, és a többi rokonom, akik nincsenek ezen a képen.

(Lejegyezte: Marozsi Szimonetta | kesport.hu)